Gondoltad volna?

Te szoktál vele törődni? Ki az akivel a legszorosabb a barátságod? Aki mindent tud rólad? Ki az akivel megosztod az életed?

- Rég beszéltünk.

- Nem rajtam múlott.

- Sajnálom, mostanában sok más lekötötte a figyelmem.

- Meg, találtál mást akivel beszélgethetsz.

- Nem erről van szó.

- Nem baj, nem az a barát aki akkor van melletted amikor boldog vagy. ( mosoly )

- Ne mosolyogj ilyen gúnyosan... Nem haragszol?

- Miért?

- Hát, hogy mostanában elhanyagoltalak.

- Jaaaaj lökött dehogy hanyagoltál, csak egy kicsit magadra kellett most figyelned. És amúgy is, mindig itt leszek neked. Tudod én nem fordítok neked hátat sosem.

- Mintha az lehetséges lenne... Sajnálom. Látod nem figyelek sosem és mindig bele gázolok a másikba.

- Nem baj. Engem nem tudsz elutálni magadtól, mindig veled leszek.

- Köszönöm.

- Hm... De azért azt ne felejtsd el, bármilyen jó érzés is számítani vagy támaszkodni valakire, rajtam kívül nincs szükséged másra. Nem számít senki és semmi, csak te.

- Igen, de nehéz. Mégis csak emberek között kell élnem a nap huszonnégy órájában és így nehéz megállni, hogy ne vegyek róluk tudomást. ( sóhaj ) Ráadásul mindig bajt okozok magamnak, mert nem tudom befogni a szám.

- Igaz ez tény. De tudod mit? Akkor csak gondolj mindig rám, hogy mennyi minden király dolgot csináltunk együtt és hogy én majd jól bele taposok azokba akik bántanak téged.

- Jaaaa. ( nevetés )

- Na látod máris jobb a kedved. Csak néhány magányos perc kell.

- Azt hiszem nélküled megőrülnék... Igen ez biztos. Te tökéletes vagy.

- Jaj jaj a májam. Hehe. Amúgy! Mi volt ma veled?

- Ááhhh csak a szokásos, próbáltam beolvadni, de ma sem ment igazán. Túl aktív voltam. És mivel jól éreztem magam felpörögtem. Túl sokat beszéltem meg hülyültem. Jól esett, de vissza fog csapódni.

- Azért nem biztos. Ha figyeltél, hogy kinek mit mondasz akkor nem hiszem.

- Hát majd kiderül. De azért így visszagondolva... hmmmmm... jobban szeretek csöndben lenni. Amúgy mostanában nagyon jól érzem magam. Sok idő volt amíg ezt elértem. Nem akarom elrontani. Utálok gödörben lenni, ott sötét van és sötétben téged sem látlak. ( gyenge mosoly )

- Akkor is veled vagyok ám. Csak nem látsz.

- De tudod, hogy én abban hiszek amit látok is és amikor sötét van olyan mintha senki nem lenne velem.

- Azt tudnod kell ha most mindent újra is kezdesz, nem valószínű, hogy minden jó lesz. Oda kell majd figyelned még jobban. Már az elejétől kezdve. Megerőltető lesz.

- Igen tudom.

- Úgy várom már milyen felnőttnek lenni.

- Én is, olyan hihetetlen. Meg félelmetes.

- Az. De tudod nem elcsüggedni ha valami nem olyan mint amilyenek szeretnéd. És ha bármi van én itt vagyok melletted.

- IIIIgen. ( hatalmas vigyor )

- Rohadt nehéz téged kiszedni a gödörből és nem akarom többet.

- De azért ha előfordul ugye segítesz?

- Persze. Csak halld meg amit mondok.

- Mindig hallom.

- Akkor hallgass is rá.

- Jól van. Nehogy lenyelj.

- Nem lenyelni nem foglak viszont egész este járatni fogom az agyam és nem fogsz tőlem aludni.

- Neeee már minden nap azt csinálod.

- Tényleg?

- Ahha. Szóval találj jobbat.

- Hmmm... Kapcsold le a lámpát és próbálj meg nem hozzám szólni.

- Na jóóó van. Itt hagylak.

- Hogy? Megmutatod?

- Tényleg lekapcsolom a lámpát.

- Nem mered.

- Nem- e? Szerinted gyáva vagyok?

- Am... nem, de én vagyok a szívósabb. Én nem sírok a sötétben.

- Gonosz. Már én sem.

- Persze, persze. De most téma váltás. Mit gondolsz a B.A.P Himchanos ficiről?

- ÚÚÚ... Tök jó volt, bár nagyon rövid és lényegre törő de király.

- Ja, nem ezekhez szoktunk, főleg B.A.P?

- Néha jó, ha engedünk a változásnak. Én amúgy szeretem őket is.

- Igen én is. Ühm tudod mi jutott eszembe? Hogy jó, hogy azért egyezik az ízlésünk.

- Hogy érted? Nem esik le. ( nevetés )

- Tudod! Soohyun neked Joon nekem. Aztán másik Soohyun és Ingook. Meg a legalapabb Satoshi...( sóhaj ) Hány év is volt?

- Volt?

- Akkor hány éve?

- Hát 8-9.

- Igen. És még most is melegem lesz tőle.

- Hehe ja. ( szolid mosoly)

- Ez tényleg közös ízlés. ( sunyi mosolygás ) Ntasztikus nede?

- Fejezd be. Egész nap nem gondoltam rá.

- De hogy nem.

- Nem.

- Tudom én.

- Én Kaira gondoltam egész nap.

- Persze meg a porctörire.

- Ne is mondd, jó hogy túl vagy rajta.

- Igen. Nagy nyomás ment le rólam, az biztos. De a vállalkozás dogára nem számítottam...

- Őőő hát igen az szívás volt. Néztem is, hogyan reagálsz majd, de jó voltál.

- Most minek kezdjek el hisztizni? Azzal nem megyek sokra a lap fölött... Na de szóval Kai?

- Heheheeee. A kreol bőrű isten. És hogy táncol?

- N-nek is kreol bőre van... és táncol olyan jól.

- Ahhhh az egyforma izés teszi.

- Akkor ezen nem fogunk össze veszi.

- Nem ám.

- Van kedved ma újra nézni a BtoB B+ Diary-t?

- Perszeeeeeeeee. Utána nézünk valami 2 órás koncertes felvételt.

- Spar-os chips??

- Mindig jöhet!

- Paprikás?

- Még kérdés?

- Hát persze, az azonos ízlés.

- TE ANNAK A LÁNYNAK OTT MI BAJA?

- NEM TUDOM.

- EZ FÉLELMETES, OLYAN MINTHA A SAJÁT ÁRNYÉKÁVAL BESZÉLNE.